A főbb politikai pártoktól és a választási rendszertől az igazságszolgáltatásig és a gazdaságig magyarázzuk az osztrák állami és kormányzati rendszert.
Ha azt tervezi, hogy másik országba költözik, fontos tudnia, hogyan működik a kormány és a politikai rendszer az adott országban. Érdemes megismerkedni a bűnözés fogalmával és a jogrendszerrel, valamint az emberi és állampolgári jogokkal, a nők jogaival és az LMBTQI jogokkal is. Végső soron ezek dönthetnek arról, hogy egyáltalán odaköltözik-e vagy sem.
Az osztrák kormány és politikai rendszer alapjainak megismeréséhez ez a praktikus útmutató a következő információkat tartalmazza:
Ausztria állami és politikai szerkezete
Ausztria demokratikus köztársaság. A Szövetségi Köztársaság területe kilenc szövetségi államból áll, fővárosa pedig Bécs. Ausztria 1995 óta az Európai Unió tagállama is. Az osztrák alkotmány lehetővé teszi a népszavazást , amelyen 200 000 szavazásra jogosult állampolgár, a három szövetségi állam lakosságának fele nyújthat be petíciót a parlamenthez a törvény elfogadása érdekében. Az Országos Tanács többségi határozatával is kezdeményezhető.
Ausztria jelenlegi kormánya az ország első olyan konzervatív zöld koalíciója, amely törődik az emberekkel, és olyan komoly problémákkal foglalkozik, mint a klímaváltozás. Érdemes megjegyezni, hogy a szomszédos EU-országok szorosan figyelemmel kísérik nemzeteik lehetséges modelljét. Valójában Ausztriában minden választás egyenlő, közvetlen, szabad, titkos, személyes és általános választójogot ígér. Ausztria a 16. helyen áll az Economist Intelligence Unit éves demokrácia-indexén.
Ausztria elnök: Ki van most hatalmon Ausztriában?
Dr. Alexander Van der Bellen jelenleg az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke és államfője. 2017-ben nyílt meg, és hat évig fog működni. Ez az első alkalom, hogy egy korábbi zöldpárti vezetőt választottak elnöknek. A szövetségi elnököt az osztrák nép választja.
Az osztrák szövetségi kormányt 2020-ban a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a környezettudatos zöldek alakították. Az új kormányt ismét Karl Nehammer kancellár vezeti. A Zöld Párt vezetője, Werner Kogler alkancellár. Ez az első alkalom, hogy Ausztriában konzervatívokból és zöldekből álló koalíciós kormány kormányoz. Az osztrák történelemben először a nők alkotják a miniszterek többségét.
A fő politikai pártok Ausztriában
Jelenleg öt nagy politikai párt működik az osztrák parlamentben, az alábbiakban mindegyikről áttekintést adunk.
Osztrák Néppárt (ÖVP)
Az ÖVP az 1890-es években alapított Keresztényszociális Párt kiterjesztése. Konzervatív erők kombinációja a párton belül félig független szövetségeket alkotó társadalmi és gazdasági csoportok keverékével. Ide tartoznak a munkások, gazdálkodók, munkaadók, kereskedők, feministák és idősek. A különböző csoportokon belüli érdekütközések rendszeresen nyilvánvaló nehézségekhez vezetnek a párton belül.
2021 decembere óta a pártot ideiglenesen Karl Nehammer vezeti. Sebastian Kurz volt osztrák kancellár magáévá tette korábbi koalíciós partnere, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) eszméit, és számos bevándorlásellenes intézkedést adott platformjához.
Jelenleg ez a legerősebb párt a Nemzeti Tanácsban. A 2019-es általános választásokon 71 mandátuma van a 183-ból, és a szavazatok 37,5%-át szerezte meg.
Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ)
Az SPÖ 1945-ben alakult. Azóta a párt a demokratikus marxista doktrínából kevésbé ideologikus megközelítéssé fejlődött. A prioritások a szociális problémák megoldása, a társadalomorientált gazdaság, a mindenki számára elérhető foglalkoztatás, az életszínvonal emelése. A munkásosztályon túl a középosztályra is kiterjesztette vonzerejét. Neki is van Európa-párti álláspontja. Az ÖVP-vel együtt egyike Ausztria két nagy politikai pártjának.
2018 óta a pártot Pamela Randi-Wagner vezeti, akinek 183 helyéből 40 van. Az SPÖ a 2019-es parlamenti választáson is a szavazatok 21,2 százalékát szerezte meg.
Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)
Az FPÖ 1955 óta létezik a nácikhoz szorosan kötődő Függetlenek Ligája utódjaként. Később, az 1980-as években, ideológiai elveinek jelentős változása után koalíciós kormányt alakított az SPÖ-vel. Az 1980-as évek végén a párt visszatért gyökereihez Jörg Haider pártvezér vezetésével, és széles körű választási sikert ünnepelt bevándorló- és muszlimellenes retorikájával. Bár Gaider meghalt, az FPÖ továbbra is ellentmondásos, de továbbra is befolyásos erő.
Herbert Kickl 2021 óta vezeti a pártot. 183 mandátumából 30 mandátumával a harmadik legerősebb párt a Nemzeti Tanácsban. Ráadásul a 2019-es választásokon a szavazatok 16,2%-át szerezte meg.
Zöldségek
1986-ban a két osztrák környezetvédelmi párt, közös nevén a Zöldek egyesült, és megszerezte első mandátumát. A környezetvédelmi kérdések mellett a Zöldek platformja a közvetlen demokráciáért, a feminizmusért, az LMBTQ+ és egyéb kisebbségi jogokért és az erőszakmentességért. Az ÖVP-vel kötött új kormánykoalíció tehát nyugtalan szövetség a formálódó bevándorlásellenes politikával.
Az új koalíció az első alkalom, hogy a Zöldek országos szinten lépnek be a politikába, miután 2017-ben kizárták őket a parlamentből. A Zöldek a szavazatok 13,9 százalékát és 26 mandátumot szereztek 2019-ben.
NEOS
Az Új Ausztria és a Liberális Fórum (NEOS) egy 2012-ben alapított osztrák liberális párt. Ez egyben a Nemzeti Tanács legkisebb pártja is. A NEOS jelenlegi vezetője Beat Meinl-Reisinger, a párt 15 mandátummal és a szavazatok 8,3%-át szerezte meg a 2019-es parlamenti választásokon.
Választási rendszer Ausztriában
Az osztrák parlament az Osztrák Köztársaság kétkamarás szövetségi törvényhozása. Egy 183 tagú Nemzeti Tanácsból és egy 61 tagú Szövetségi Tanácsból áll.
Valójában a Nemzeti Tanács ötévente nyílt pártlistákról választ. Ezen kívül kilenc többtagú körzet képviseli mind a kilenc államot. 39 helyi választókerület is van. A Szövetségi Tanács az állami parlamenten keresztül választja ki, és hatásköre erősen korlátozott.
Választások Ausztriában
A szavazati korhatár Ausztriában jelenleg 16 év. Elvileg osztrák állampolgárnak kell lennie ahhoz, hogy szavazhasson. A tagországok állampolgárai azonban szavazhatnak az európai uniós és a helyhatósági választásokon is.
Valójában Ausztriában az egyik legmagasabb a külföldiek aránya az Európai Unióban. A bécsiek csaknem harmada azonban nem szavazhat az önkormányzati választásokon kívül, mert külföldiek. Az utóbbi időben a tiltakozások és a kritikák rávilágítottak a helyzetre.
Ausztriában nem kell regisztrálni a szavazáshoz. Az állandó önkormányzati nyilvántartásban minden állandó lakhellyel rendelkező állampolgár szerepel az országban. Most már nem kell szavazni. Valamennyi választást általános, egyenlő, közvetlen, szabad, titkos és egyéni választójog alapján kell tartani.
Politikai képviselet Ausztriában
Valójában minden osztrák állampolgár, aki a választás napján betölti 18. életévét, passzív szavazással megválasztható. Egy osztrák állampolgár csak akkor veszíti el ezt a jogát, ha bűncselekmény miatt egy évnél hosszabb börtönbüntetésre ítélték. Érdekes módon az EU-ból érkezők képviselhetik Ausztriát az Európai Parlamentben. Talán még új pártot is alapítanak. Ennek a pártnak a platformján azonban csak osztrák állampolgár indulhat.
Valójában a helyi hatóságok több szervhez vannak rendelve feladataik ellátása érdekében. Ausztriában a helyi tanácsok és önkormányzatok hivatalait korlátozott időre megválasztott politikai képviselők töltik be. A választások arányos képviseleti rendszeren, zárt listás rendszeren és preferenciális szavazáson alapulnak. Minden választókerületben három nemzeti tanácsi tag aláírása szükséges; ez 2600 támogatási nyilatkozat az országos parlamenti választáson való induláshoz.
Az osztrák állampolgárok ötévente választják meg az Országgyűlést, 5-6 évente az állami parlamentet és 5-6 évente az önkormányzati tanácsot. Emellett hatévente megválasztják az osztrák európai parlamenti képviselőket és a szövetségi elnököt.
Ausztria politikatörténete
Az ausztriai kormány a demokrácia stabil modellje volt 1945 óta, amikor is második köztársaságként ismerték el. Ausztria háború utáni semlegesség iránti elkötelezettségét egy 1955-ös ígéret is megerősítette, hogy soha nem csatlakozik katonai szövetséghez, és nem enged be idegen csapatokat az országba.
Ausztria rendszeresen részt vett az ENSZ békefenntartó misszióiban.
A második világháború után
A második világháború után az osztrák kormány szórványos koalíciókból állt, amelyek együtt kormányozták az országot. 1945 és 1966 között két fő párt (ÖVP és SPÖ) volt hatalmon. Az SPÖ 1991-ben változtatta nevét Osztrák Szocialista Pártról Osztrák Szociáldemokrata Pártra (még mindig SPÖ), miután a náci korszak elnyomását követően betiltották. Az osztrák kormány számos előnyt látott ebben a megállapodásban, mivel közelebb hozhatja az üzleti életet és a szakembereket a két fő párthoz.
Később, az 1980-as évek közepén az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűségre tett szert, és ennek eredményeként jelentős változás következett be. De a környezeti problémák is komolyabbá váltak, és a zöldek minden eddiginél nagyobb előrelépést tettek. Az 1980-as évek végét követően megnőtt az Európai Közösséghez való csatlakozás politikai támogatottsága. Az osztrák kormány 1989 nyarán nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét.
Később Kurz második kormánya lépett életbe, és 2019-ben pártatlan átmeneti kormányt fogadott el. Ő tartotta az erődöt az első Kurz-kormány bukása után, az FPÖ koalíciós partnereivel folytatott botrány következtében (lásd alább az Ibiza-ügyet). Figyelemre méltó, hogy az FPÖ szavazóinak támogatottsága meredeken csökkent a botrány óta. Ez volt a történelem legmagasabb szintű támogatottsága a zöldek számára. Ennek ellenére az ÖVP nyerte a választást. A győzelem azonban parlamenti többség nélkül maradt. Szükség volt tehát egy koalíciós partnerre.
A jelenlegi osztrák kormány
Ez a színes politikatörténet vezet a mostani osztrák kormányváltáshoz – az ÖVP-Greens partnerséghez –, amely 2020-ban született. Érdemes megjegyezni, hogy ez az első két, egymástól nagyban eltérő politikai nézetű párt koalíciója. A világ figyeli, vajon ez a két oldal valóban össze tud-e fogni, hogy fenntartható és környezetbarát jövőt teremtsen az ország számára.
2021 októberében Sebastian Kurz egy korrupciós vizsgálatot követően lemondott kancellári posztjáról. Alexander Schallenberg 2021 decemberéig töltötte be ezt a szerepet, amikor is Karl Nehammer váltotta fel.
Ausztria igazságszolgáltatási rendszere
Az igazságszolgáltatás Ausztriában általában szövetségi szinten történik, és a joghatóságot a Köztársaság nevében végzik. Látni fogja, hogy nagyon hasonlít más országokhoz, mivel az igazságszolgáltatás négy szintre oszlik. Az első a kerületi bíróság . Másodszor, ott vannak az állami bíróságok . A létra következő foka a Legfelsőbb Regionális Bíróság . És végül a Legfelsőbb Bíróság áll a csúcson.
Ezenkívül a közigazgatási bíróság felel a közigazgatási hatóságok határozataiból eredő valamennyi jogvitáért. Létezik az Alkotmánybíróság is , amely szövetségi, állami, állami vagy helyi hatóságok elleni ügyeket tárgyal.
Fontos, hogy Ausztriában a bírák függetlenek legyenek. Mind a polgári, mind a büntetőeljárás nyilvános. A végső fellebbezések a Legfelsőbb Bírósághoz kerülnek. Valójában az igazságszolgáltatás minden szinten elkülönül a végrehajtó hatalomtól. Ezzel szemben a rendőrség az Osztrák Köztársaságnak van alárendelve.
Politikai feszültségek Ausztriában
Valójában az új koalíciós kormány komoly politikai változásokat jelent Ausztriában. A zöldek most az ÖVP-vel dolgoznak, és átveszik a hatalmat az FPÖ-től az „ibizai botránynak” nevezett korrupciós botrány után. Az alkancellár és az FPÖ vezetője szóban beleegyezik egy etikátlan ütésváltásba egy orosz oligarcha unokahúgával.
Az ország nagy része azonban egyetért az FPÖ bevándorlásellenes álláspontjával, amely szerint a jelenlegi kormány is a megelőző fogva tartásra és a migráció korlátozására helyezi a hangsúlyt. A zöldek korábban a liberális migrációs politika mellett álltak. Emellett az új koalíció azt tervezi, hogy minden 14 év alatti lánynak megtiltja a fejkendő viselését az iskolákban.
A kormány fokozatosan jelenti be, hogy 2040-re klímasemlegessé teszi Ausztriát. Emellett a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig 100%-ban megújuló energiaforrásból állít elő villamos energiát. A kormány 2022 közepéig bevezeti a szén-dioxid-kibocsátás adóját is.
Ausztria kormánya és az Európai Unió/EGK
Ausztria hivatalosan 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az ország alapító tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA), amely 1960-ban kezdte meg működését.
Érdekes módon különböző tanulmányok azt mutatják, hogy az osztrák gazdaságnak nagy haszna származik az uniós részvételből. Például Ausztria külkereskedelmének mintegy 70%-a az uniós országokból származik. Emellett az országhoz való csatlakozás óta megháromszorozódott az export, és évente 13 000 új munkahely jön létre.
Az EU-hoz való tartozás különösen az osztrák állampolgárok számára előnyös. Ezek közé tartozik a határok nélküli ingyenes utazás Európa-szerte, az európai tanulmányi lehetőségek, a bármely tagállamban való letelepedés joga és a közös euróvaluta könnyű birtoklása. A 2015-ben tetőző menekült- és migrációs válság kapcsán azonban az is szóba kerül, hogy a határellenőrzést Ausztria vagy az EU vegye át.
Ausztriából 19 képviselő van. Ausztriának is van állandó képviselete Brüsszelben, hogy megkönnyítse az EU-val való kommunikációt. Az uniós ügyek az osztrák külpolitikai napirend előterében is szerepelnek. Az osztrák választók is az Európai Unió tagjaként szavaznak az európai választásokon.
Az osztrák gazdaság helyzete
Ausztria jól fejlett szociális piacgazdasággal rendelkezik. Összességében az ország gazdasága az egyik legmagasabb Európában. A világ legtöbb országához hasonlóan azonban ezt is súlyosan érintette a közelmúltbeli egészségügyi válság, a koronavírus-járvány formájában. Az OECD Ausztriáról szóló gazdasági jelentése megállapítja, hogy a kormány határozott fellépése hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez egy kihívásokkal teli 2020-ban.
Ausztriában az EU-hoz és a világhoz képest alacsony a munkanélküliségi ráta. 2020-ban azonban ez a szám jelentősen megnőtt, és várhatóan magasabb marad a szokásosnál. Az OECD becslései szerint a GDP 8%-kal csökken 2020-ban, és fokozatosan nő a következő két évben. Ennek eredményeként a nagyvonalú támogatási csomag jelentős költségvetési hiányhoz vezetett.
Az osztrák gazdaság korábban jól fejlődött az elmúlt évtizedekben. Az egy főre jutó reál GDP 2018-ban a hírek szerint a 11. legmagasabb volt az OECD-ben és a hatodik legmagasabb az EU-ban. Ezzel kissé megelőzi Németországot, Finnországot és Belgiumot.